PEHELY VAGY SZINTETIKUS, MIT MIRE?
Ahogy megérkezik az őszi, majd a téli időszak, egyre többször kerülnek elő a melegebb kabátok. Vásárlás közben pedig hamar felmerül a kérdés: pehely vagy szintetikus töltetű legyen az adott modell?
Az egyik könnyű és kis helyen elfér, a másik jobban viseli a nedvességet. De vajon melyik lesz megfelelő egy hazai, vagy alpesi téli túrára, melyiket érdemes elvinni az Alpokba, és mire figyeljünk a termékadatok között?
Ma már szinte kivétel nélkül, minden gyártó kínálatában megtalálható a pehely és a szintetikus töltetű ruházat és az már rajtunk és a felhasználás jellegén múlik, hogy mit fogunk választani.
A szintetikus töltet ahogy a nevéből is ered nem természetes eredetű, hanem valamilyen poliészter, polimer származékból készül, ellenben a tollal – pehellyel, ami természetes, állati eredetű.
A tollat és pehelyt már régóta használják szigetelőanyagként, de igazán a 40-es években terjedt el, amikor is Eddie Bauer megtervezte az első pehelykabátot. A szintetikus töltetek a 80 – as években kezdtek el igazán fejlődni, hogy kiküszöböljék a pehely hátrányait, de ötvözzék annak a jó tulajdonságaival.
Akár pehelyről, akár szintetikus töltetről beszélünk, az alapelv hasonló: a töltet apró légtereket hoz létre, amelyek lassítják a testünk hőveszteségét. A kabát tehát önmagában nem termel hőt, hanem segít megtartani azt, amit mi előállítunk.
Ezért számít a töltet vastagsága és állapota. Ha összepréselődik, kevesebb levegőt tud megtartani, így romlik a szigetelése. Egy túl szűk héjkabát alá bezsúfolt vastag meleg kabát emiatt sem ideális.
A pehely a kacsák és libák külső tollazata alatt található finom, térbeli szerkezetű anyag. A hagyományos tollakkal ellentétben nincs merev, hosszú szára, szerkezete pedig nagyon hatékonyan tartja meg a levegőt.
A pehely, mint hőszigetelő töltet már régóta jelen van a történelmünkben, de igazán a 60 – 70 es években kezdett előtérbe kerülni, amikor is megindultak a modern kori téli, magashegyi expedíciók, ahol már szükség volt a meleg, de könnyű ruházatra. Az idő múlásával és a technológia fejlődésével, a pehely is fejlődött, hiszen ma már rengeteg féle különböző típusú pehelyt használ az outdoor piac, de mi is az a pehely?
A pehely a madarak fedőtolla alatt található könnyű és rendkívül jól szigetelő réteg, ami közé, ha levegő jut, egy magas hőtartő réteget hoz létre. A pehely tulajdonképpen egy nagyon könnyű, jó kompressziós tulajdonsággal rendelkező természetes szigetelőanyag, amely nagyon tartós, cserébe viszont megfelelő ápolást igényel!
A felhasznált pelyhek nagy részét a kacsa és libapehely teszi ki, a legjobb minőségű pehely állítólag a szürke lúd pehely (grey goose), de egyes források szerint csak színben van különbség a fehér és a szürke lúd között, az biztos, hogy mindkettő kiváló minőségű.
A PEHELY TULAJDONSÁGAI?
Pehelykabátoknál gyakran találkozunk a fill power megnevezéssel, illetve a cuin értékkel. Ez a pehely töltőképességét jelzi: szabványos vizsgálatban mekkora térfogatot foglal el adott tömegű pehely.
Ahogy már az előbb írtam pehely és pehely között is van különbség, amit a legtöbb esetben a pehely töltőértéke alatt értünk, amit CUIN-ban (köbcentiben) szoktak megadni. Ez azt jelenti, hogy adott mennyiségű pehely, mennyi helyet, térfogatot tölt ki. Itt ounce-ban (1 ounce 28,35 gramm) számolnak, ami azt jelenti, hogy egy 800-as CUIN töltetű termék esetében 1 ounce 800 cm³ helyet tölt ki.
Minél magasabb ez a szám annál jobb a pehely minősége, hiszen adott mennyiségű pehely közé több levegő jut, nagyobb helyet tölt ki, így jobban is szigetel, úgy, hogy nem megy a súly rovására.
Általánosan elmondható, hogy a legtöbb pehelykabát 500 és 800 CUIN töltet között mozog, a csúcs pedig az 1000-1100 CUIN töltetű darabok.
A magasabb érték azt jelenti, hogy ugyanannyi töltet nagyobb térfogatot képes kitölteni. Önmagában azonban nem mondja meg, mennyire meleg a kabát.
Ehhez a töltet mennyiségét is ismerni kell. Egy kevés, magas töltőképességű pehellyel készült ultrakönnyű kabát nem feltétlenül melegebb egy alacsonyabb cuin értékű, de jóval több pehellyel töltött modellnél.
Vásárláskor ezért együtt érdemes nézni:
a pehely töltőképességét
a töltet tömegét
a kamrák kialakítását
a kabát szabását, hosszát és kapucniját
A teljes kabát tömege és a pehely tömege két külön adat! Egy 400 grammos kabátban nem 400 gramm pehely található.
Egyes termékekben a pehely külön víztaszító kezelést kap. Ez javíthatja a nedvességgel szembeni ellenállását, de nem teszi vízhatlanná.
Ugyanez igaz a külső anyag vízlepergető kezelésére is: néhány vízcsepp vagy hópehely még lepereghet róla, tartós esőben viszont nem helyettesíti a megfelelő esővédelmet.
A kezelt pehelyre is szárazon tartandó felszerelésként érdemes gondolni. Hátizsákban egy vízhatlan zsák sok kellemetlenséget megelőzhet.
A szintetikus szigetelések többnyire poliészterszálakból készülnek. A különböző szálszerkezetek és töltetkialakítások között jelentős eltérés lehet, ezért két szintetikus kabát sem feltétlenül viselkedik egyformán.
Legfontosabb előnyük, hogy nedvesen általában jobban megőrzik szigetelő tulajdonságaikat, és gyorsabban száradnak, mint a pehely. Változékony, párás időben, illetve izzadással járó használatnál ez komoly előny.
Cserébe azonos melegség mellett általában nagyobb tömeggel és csomagmérettel kell számolni, bár a korszerű szigetelések között már nagyon könnyű megoldások is vannak.
A „nedvesen is melegít” állítást azért érdemes helyén kezelni. Egy átázott szintetikus kabát sem ugyanolyan komfortos, mint egy száraz, és attól még nem lesz esőkabát, hogy jobban tűri a nedvességet.
Vásárláskor ezt nézzük:
a töltet típusát
a töltet gyártóját
a kamrák kialakítását
a kabát szabását, hosszát és kapucniját
Valamikor a 80 – as évek elején jött létre a Primaloft, Polartec és a Thinsulate, ami már a legnagyobb beszállítója az outdoor piac márkáinak, a szintetikus szigetelés, és anyagok területén.
Ezek a gyártók hosszú évek fejlesztései során hozták létre a saját maguk technológiáját, de vannak olyan outdoor ruhamárkák, amelyek saját fejlesztésű termékeiket használják.
A Primaloft az egyik legjobbnak számít ebben a kategóriában, a súly – hőtartóképességben nagyon közel van a természetes pehelyhez, és nedvesen is megőrzi minden jó tulajdonságát.
A Thinsulate 3M nevű töltőanyagának ultravékony szálai (15 mikrométer) közé rengeteg levegő jut, így kiváló a hőmegtartása, jelenleg 40 – 200 gramm közötti sűrűségű anyagokkal dolgoznak.
A Polartec a legöregebb ebben a szegmensben, és ők rendelkeznek a legtöbb anyaggal és technológiával, legyen szó szintetikus pehelyről, vagy szélálló – vízálló anyagokról.
A szintetikus anyagok között is nagy különbségek vannak, attól függően, hogy hol szeretnék őket felhasználni. Ezek a különbségek főként súlyban, anyagvastagságban és szigetelőképességben jelentkeznek. A pehellyel ellentétben a szintetikus anyagokat gyorsan és egyszerűen lehet tisztítani ápolni, kevesebb odafigyelést igényel, mint a pehely.
MENET KÖZBEN VAGY MEGÁLLÁSHOZ?
Kabátválasztásnál ezt a kérdést legalább olyan fontos feltenni, mint azt, hogy milyen töltetet szeretnénk.
Intenzív emelkedőn sok hőt termelünk. Ilyenkor egy vastag kabátban könnyen túlmelegedhetünk, majd beleizzadhatunk a ruházatunkba. Mozgás közben gyakran elég az aláöltözet és egy polár, szükség szerint szél elleni védelemmel.
Vannak kifejezetten aktív használatra tervezett szintetikus szigetelések is. Ezeknél a hő megtartása mellett a szellőzés is fontos szempont. Ettől még nem minden szintetikus kabát alkalmas intenzív mozgáshoz: a külső és belső szövet legalább annyira meghatározó. Aktív mozgáshoz érdemes hibrid modellt választani, ami jól szellőzik a háton és a hónaljak alatt.
Amikor megállunk, egészen más a helyzet. Csökken a hőtermelésünk, a szélben pedig gyorsan hűlni kezdhetünk. A pihenőkhöz szánt kabátot érdemes már megálláskor felvenni, nem megvárni, amíg fázunk.
MELYIKET VINNÉM EGY ADOTT TÚRÁRA?
Az alábbi választási szempontok jó kiindulást adhatnak, de mindig a konkrét kabát melegségét és az előrejelzést kell nézni.
| Felhasználás | Melyik felé érdemes indulni? | Miért? |
|---|---|---|
| Párás, ködös, nedves túra | Szintetikus | Jobban tolerálja a nedvességet |
| Száraz, hideg túra, hosszabb pihenőkkel | Pehely | Kedvező meleg–tömeg arány |
| Intenzív mozgás hidegben | Vékonyabb szintetikus | Könnyebben szabályozható a hőháztartás |
| Nyári alpesi túra tartalék meleg rétege | Könnyű pehely vagy szintetikus | A csomagméret és a várható nedvesség dönthet |
| Többnapos, tartósan nedves út, kevés szárítási lehetőséggel | Gyakran szintetikus | Kevésbé érzékeny a nedvesedésre |
| Hideg, száraz táborozás, fontos a kis csomag | Pehely | Jól összenyomható, kis tömeg mellett meleg |
Egy ködös novemberi börzsönyi túrán például más előnyök számítanak, mint egy száraz, fagyos alpesi napon. Nem feltétlenül ugyanaz a kabát lesz mindkét helyzetben a legjobb társ.
ÁPOLÁS ÉS TÁROLÁS
A jó felszerelést könnyű rossz tárolással idő előtt elhasználni. Túra után mindig szárítsuk ki a kabátot vagy hálózsákot, és hosszabb távon ne szorítsuk apró kompressziós zsákba.
Mosásnál a gyártó utasítása legyen az első. Pehelynél különösen fontos a megfelelő tisztítószer és az alapos szárítás, hogy a töltet ismét fellazuljon. A még csomós, nyirkos pehely nem tekinthető készre szárítottnak.
MIT NÉZZÜNK VÁSÁRLÁSKOR?
Én először azt tisztáznám, hogy mikor és mire szeretném használni a kabátot. Egész nap ebben mennék, vagy csak a pihenőknél venném elő? Gyakran kerülne nedves környezetbe? Mennyire fontos, hogy kis helyen elférjen?
Ezután jöhet a próba. Férjen el alatta a tervezett ruházat, mozgás közben ne húzódjon fel nagyon, és a kapucni is megfelelően illeszkedjen. A meleg töltet önmagában kevés, ha közben a nyaknál, deréknál vagy csuklónál folyamatosan jár a hideg levegő.
Száraz hidegre és kis csomagmérethez a pehely nagyon jó választás. Nedvesebb, változékony körülmények közé a szintetikus gyakran praktikusabb. A megfelelő darabot végül az dönti el, hogy a saját túráinkon melyik tulajdonságra van nagyobb szükségünk.
