SZLOVÉNIA LEGSZEBB FENNSÍKJÁN, IRÁNY A VELIKA PLANINA
Szlovénia Magyarországtól délnyugati irányba található nem túl nagy kiterjedésű ország, viszont természeti és földrajzi szempontból igencsak kiemelkedő tulajdonságokkal bír. Az országban négy nagy földrajzi régió találkozik; az Alpok, a Dinári – hegység, a Kárpát – medence és a Mediterránium, ami igen változatossá és természeti látványosságokban gazdag országgá teszi ezt az apró kis országot. Az ország északi részét a hegyek uralják, a Júliai – Alpok, Kamnik – Alpok, és a Karavankák, választják el Ausztriától, míg délen – délnyugaton mediterrán táj és egy kis kevés tengerpart fogad minket, keleten, délkeleten pedig nagyobb síkságok, dombságok határolják el Magyarországtól és Horvátországtól.
Ezek a változatos földrajzi adottságok nagy hatást gyakorolnak a mostanság nagy szerepet játszó turizmusra az ország életében, így nem csoda, hogy túrázok, kirándulók, hegymászók, és más outdoor sportok iránt érdeklődő emberek ezreit vonzzák ezekre a csodás területekre.
VELIKA PLANINA A NAGY LEGELŐ
A Velika Planina fennsík már az ókorban is lakott volt, és régészeti nyomok tanúsítják, hogy már akkor is az állattartásé, és mezőgazdasági tevékenységeké volt a főszerep ebben a régióban. A fennsíkon rengeteg, erre a tájegységre jellemző faház, pásztorház, istálló épült, amit sajnos a második világháború idején a németek felégettek. A háborút követő évek után helyre állt a rend, és ezen épületek nagyrésze újjáépült, és ismét elkezdődött az állatok legeltetése. Hamarosan azonban rájöttek, hogy sok helyi turisztikai céllal is fel- fel jár a fennsíkra, akiket később külföldi turisták is követtek, így az állattartást hamarosan leváltotta az egyre népszerűbb túrázás, és a turizmus, vette át a szerepet, a kis faházakat nagyrészét átalakították kisebb nagyobb hüttékké, apartmanokká, amiket ma már mi is ki tudunk bérelni.
A fennsík 5.8 km² kiterjedésű területével nem túl nagy, viszont annál szebb és izgalmasabb látványt nyújt az arra kirándulók, túrázók számára. A terület átlagos magassága 1500 méter, míg a legmagasabb pont a Mount Gradišče „csúcs”, amely 1666 méter magas.
A plató nagyrészén a fákat már régen kivágtak, amikor kialakítottak a legelőket az állatok számára, de azért még bőven találunk fákat, amelyek nagyrésze erdei, luc, törpe és vörösfenyő, illetve bükk és tölgyfákkal is találkozhatunk. Az aljnövényzet nem túl sűrű, de azért boróka, áfonya és alpesi rododendronokkal rendszerint össze tudunk futni. Kora tavasszal beindul a krókusz, hunyor, tőzike és sok más vadvirágok virágzása, amely mesébe illő színeket ad, az eddig sem csúnya fennsíknak. Aki teheti mindenképpen látogasson el a krókuszok virágzása idején. A nyár folyamán és ősszel, különböző gombafajok is felbukkannak, késő őszre pedig sok helye beérik a vörös és hagyományos áfonya is.
A fennsíkot északról a Kamnik – hegység határolja, amely amellett, hogy sok túrázási, mászási lehetőséget kínál, csodás panorámát nyújt a fennsíkon túrázók számára. A Velika Planina szinte minden irányból megközelíthető, de a leggyakrabban délről, keletről, és nyugatról szoktak feltúrázni.
Akik a komfortosabb, kényelmesebb opciót választják, azok északnyugati irányból, Kamnicka Bistrica felé tartva érdemes megközelíteniük, ahol útközben egy nagy parkoló mellett találják azt a felvonót, amit nemrég újítottak fel, és amin kényelmesen meg tudjuk közelíteni a fennsíkot. A felvonó ára 13 és 26 euro között mozog oda vissza, attól függően, hogy milyen jegyet váltunk.
Északkeletről Luce kis városa felől érdemes megközelíteni a fennsíkot, ez az út egy csodás kis szerpentinen visz fel egészen a parkolókig.
Délről Kamnik felé indulva, majd Kregarjevo után jobbra fordulva Podvolovljek irányába tartva érdemes megközelíteni, amely szintén kanyarokban szerpentinekben gazdag útvonal.
MIKOR MENJÜNK?
A Velika Planina minden évszakban látogatható és véleményem szerint érdemes is meglátogatni. Mivel ez egy nagy fennsík, így sem télen, sem az év más szakában nem fogunk találni semmilyen olyan tényezőt, amely megakadályozná a fennsíkon való túrázást. Egyedül az időjárás viszontagságaira kell majd felkészülnünk.
TÉLEN
Aki teheti, az mindenképpen menjen el a téli havas időszakban is, hiszen ilyenkor a táj teljesen más arcát mutatja, mint máskor. Télen a túrajelzések gyakran hóval borítottak, ezért sok helyen magas karókat szoktak kihelyezni, ami a téli útvonalat jelöli. Ilyenkor érdemes felkészülni a hideg és szeles időjárásra és a rövid nappalokra.
Ha a téli szezonban túrázunk, akkor mindenképpen nézzük meg az időjárás előrejelzést mert gyakran erős szél, és nagy havazás szokott lenni fent a fennsíkon. Ennek megfelelően kell öltözni is, hiszen a fagyos szél, a mínuszok, és a gyakran elforduló erős köd igencsak meg tudja nehezíteni a dolgunkat. Megfelelő hóviszonyok mellett a sítúrázást, hótalpazást, és szánkózást kedvelők is kiélhetik vágyaikat, hiszen erre is tökéletes lehetőséget nyújt a fennsík.
TAVASSZAL
Az én egyik kedvenc évszakom a tavasz, és ha tehetem szinte minden évben ellátogatok ide ilyenkor, megnézni a krókuszok virágzását. Aki előszőr tervez ide látogatni, annak mindenképpen ezt az időszakot ajánlom, a legjobb talán április közepétől, május közepéig meglátogatni a fennsíkot, ilyenkor rendszerint a krókuszok kék, lila és rózsaszín színekben pompáznak, amely mesebeli látványt nyújt a háttérben lévő Kamnik – hegység havas csúcsaival.
Tavasszal még elég változékony és kiszámíthatatlan az időjárás, gyakran vannak még hófoltok a fennsíkon, ezért érdemes vízálló bakanccsal, esőkabáttal és melegebb ruházattal készülni.
NYÁRON
Ilyenkor az időjárás már sokkal stabilabb és melegebb, a táj kizöldül és a hó is elolvad mind a fennsíkon, mind a Kamnik magasabb csúcsain is. Nyáron már találkozhatunk a fent legelő tehén és birkacsordákkal, amint „nyári szabadságukat” töltik fent a magasabb régiókban. Ilyenkor a turista is több, és a forgalom is megnő a nagy legelőkön. Tiszta időjárás esetén csodás panoráma tárul elénk, az égtájak minden irányába. Kora hajnalban indulva, csodás napfelkeltékben lehet részünk, ami ugyanúgy vonatkozik a naplementékre is.
ŐSSZEL
Ősszel, október elejétől a táj ismét új arcát kezdi megmutatni, a fák zöld levelei szépen lassan kezdenek átváltani a sárga, narancs, piros különböző árnyalatiba, majd a lombhullató vörösfenyők is ledobják gyönyörű aranyszínű tűleveleiket és már csak az örökzöld fenyők tartják zöld színüket, amely télen visz egy kis színt a szürke – fehér tájba. Aki szereti az őszi színeket, vagy a természetet fotózni annak mindenképpen el kell ilyenkor látogatnia a fennsíkra.
A legjobb időszak október elejétől november közepéig, végéig tart. Az időjárás már kezd hidegre fordulni, gyakoriak az esős és szeles napok, így mindenképpen megfelelően öltözzünk fel, nehogy meglepetés érjen minket odafent.
TÚRAÚTVONALAK
Az egyik legnépszerűbb és legjobb túra a fennsík körbejárására, a fennsíkon kijelölt körtúra útvonal, amely közel 9 km hosszú 529 méter szintemelkedést, és 530 méter csökkenést tartalmaz, érdemes egy egész napot, vagy akár egy egész hétvégét is rászánni.
A túra kiinduló pontja a Rakov Rob alatti parkoló, ami szezonban már fizetős (április közepétől) 10 Eur környékén mozog a parkolási díj. Érdemes itt leparkolni, majd gyalogosan tovább indulni a fennsík felé. A túra első 1 – 2 km szakasza lesz az, amely igazán megterhelő lesz, ilyenkor kell a legtöbb szintet, közel 350 – 400 métert leküzdeni. Ahogy kiérünk az erdősávból, a táj is kezd már kicsit laposabbá, dombosabbá válni, amely az egész fennsíkra jellemző lesz majd. Túránk során mindenütt a kis faházakba és elkerített kis legelőkbe botlunk majd, ahol igény szerint meg is tudunk szállni, arra azért készüljünk, hogy nem ez lesz a legolcsóbb szállás. A túra útvonal nyugat felé, majd északi irányba halad. Az első hütte ahol enni és inni tudunk majd az a Štritof Marko s.p. Jarški dom lesz majd, ahol a helyi ízeket, és italokat is ki tudjuk próbálni, amit semmiképen sem érdemes kihagyni.
A túrautvonal QR kódja!
Tovább haladva elmegyünk a Domžalski Dom mellett, majd felfelé baktatva a túraösvényen, elérjük a fennsík legmagasabb pontját és nemsokára megérkezünk a Kamniska Bistrica felől induló felvonó felső államosához. Útközben rengeteg kis házikóval és apró tavacskákkal találkozunk majd. Szezonban bőven lesz lehetőségünk majd ételt és italt venni magunkhoz, hiszen ilyenkor az összes kis vendéglő nyitva van a fennsíkon. Késő ősztől kora tavaszig viszont többnyire csak 1-2 nagyobb hütte szokott nyitva lenni, erről indulás előtt érdemes majd tájékozódni.
A felvonótól kicsit északra, majd keletre haladva fogunk tudni visszatérni a kiindulási pontunkra. Eltévedni nem nagyon lehet, hiszen a fennsík jól belátható, és szezonban sok is a turista, térkép, vagy applikáció használata inkább a téli időszakban javasolt.
Egy másik opció lehet a felvonó használata Kamniska Bistrica felől, és úgy körbejárni a fennsíkot, ez egy jóval könnyebb és kényelmesebb módja a Velika Planina körbejárására, azoknak ajánlom, akik kevesebb idővel rendelkeznek, vagy nem bírják a fel és lefele menetelt, esetleg kisgyerekkel, családdal kirándulnak.
A túraútról szinte bárhol le lehet térni és mondhatni keresztbe – kasba tudunk túrázni a fennsíkon, amit érdemes is kihasználni, hiszen bármerre is megyünk, csodás panoráma fogad minket.
Ezen felül rengeteg más túra útvonal is van, amely a Velika Planina fennsíkot is magában foglalja. Aki szeretne egy kicsit a Kamnik – hegységhez közelebb menni, annak érdemes a Kamnik – Alpok keleti csúcsának legmagasabb pontjára a 2350 méter magas Ojstricára felkapaszkodnia. Ez a túra már jóval hosszabb és megerőltetőbb mint a fennsíkon túrázni, de aki több napra tervez, annak érdemes ide is feltúráznia mert csodás panoráma fogadja, többe között látjuk a csodás Logarska – Dolina völgyet, a Kamnik – Alpok gerincét, és annak magasabb csúcsait is. Hegymászó tudás nem, viszont magabiztos lépéstechnika, és stabil mozgás elengedhetetlen, hiszen sokszor kitett és meredek helyeken kell haladnunk, ahol sokszor a kőbe integrált vaskapaszkodók és drótkötelek segítik a haladásunkat.
KINEK AJÁNLOTT?
Mivel a fennsíik technikailag nem tartalmaz semmilyen nagyobb kihívást, így bárki, aki megfelelő fizikai állapottal rendelkezik túrázhat a fennsíkon. Itt nem lesznek kitett sziklás helyek, meredek lejtők emelkedők, csak a mindenki számára teljesíthető dimbes – dombos fennsík.
Családosok, idősebbek, baráti társaságok számára is kiváló választás lehet a Velika Planina fennsík, főleg, ha könnyebb, de látványos kirándulást, túrát tervezünk.
A túrák, kirándulások 1 nap alatt teljesíthetőek a fennsíkon, de ha az egészet be akarjuk járni, úgy hogy nem rohanunk, akkor érdemes egy egész hétvégét rászánni.
HOGYAN KÉSZÜLJÜNK
Az év legtöbb szakában, általános túrázási feltételek vannak, késő ősztől kora tavaszig viszont az időjárás sokszor kiszámíthatatlan, télen a sok hó és a hideg, ősszel és kora tavasszal pedig az erős szél és a sok csapadék tud nehezítő tényező lenni. Ezért fontos, hogy mindig tájékozódjuk az aktuális időjárási viszonyokról, és csakis megfelelő körülmények között induljunk útnak.
A fennsíkon lévő túra útvonalak könnyűek és jól teljesíthetőek, egy jó fizikai állapotban lévő rendszeres túrázó számára. Kihívást többnyire csak a változó időjárás és a nem megfelelő felkészültség, felszerelés tud okozni.
A Velika Planina kiváló választás lehet azok számára, akik még nem jártak Szlovéniában, de szeretnék megismerni az ország változatos környezeti és természeti adottságait, amit egy könnyebb, de annál látványosabb túrával indítanának. Erre a tavaszi időszak, a krókuszok virágzása lehet a legjobb időpont.
Budapesttől közel 470 kilométerré fekvő fennsík 4 – 6 óra alatt érhető el gépkocsival. Az út nagy része autópályán halad, csak az utolsó 40 – 60 kilométer az, amikor rátérünk a kanyargós szakaszokkal szabdalt keskenyebb hegyi utakra.
Szállásokat a környező kisebb falvakban, településeken egyaránt találunk, amik között vannak egyszerű ki apartmanok, kempingek és klasszikus faházak is. Én ezek közül kiemelném Luce kis települését, ahol rengeteg a kiváló szállás, emellett egy bolt, kocsma, és egy remek kis lokál étterem is van. Innen a fennsíkot 20 -30 perc alatt tudjuk majd autóval elérni.
Aki egyszer ide ellátogat, az biztosra veheti, hogy maradandó élményekkel, emlékekkel tér majd haza, és alig várja majd, hogy legközelebb is visszatérjen Szlovénia egy másik csodálatos vidékére.