KÖZÉPTALP – TALP KOPÁSA TALPALTATÁS
Sokunkkal már biztosan megesett, hogy egy idő után a kedvenc cipőnk, bakancsunk talpa, középtalpa elporladt, levált. A jobbik eset, ha ez még túra előtt történik, mert ilyenkor még tudunk egy másik cipőt – bakancsot választani (ha van otthon), ha viszont túra közben válik szét a talp, az elég kellemetlen tud lenni, ilyenkor jó, ha van nálunk egy kis „DUCT TAPE”, amivel ideiglenesen a helyszínen meg tudjuk ragasztani és a túra végéig kibírja. Az alábbiakban azt nézzük át, hogy hogyan épül fel a cipő talpa, és miért is megy szét egy idő után, illetve, hogy mit tudunk ezzel csinálni.
KÖZÉPTALP TÍPUSOK
A gyártók különböző anyagokat használnak középtalpként úgy, mint EVA (etilén–vinil-acetát), PU (poliuretán) bőr, karbon és más műanyag származékokat. Manapság a két legelterjedtebb anyag az EVA és PU.
EVA
Az EVA egy mesterségesen előállított habanyag, ami több ezer mikró buborékból áll össze, ami között levegő van. Ezek a kis buborékok nyomás, kompresszió hatására összetömörödnek, majd miután megszűnik a nyomás, ismét visszanyerik eredeti formájukat, ez a folyamatos kompresszió – de-kompresszió az, ami egy rendkívül nagy rugalmasságot, energiaelnyelést, csillapítást ad a cipőnek. Ezt az anyagot leginkább dinamikus, intenzív mozgást igénylő sportokra használják, úgy mint a futás, terepfutás, gyors túrázás.
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy hogyan épül fel egy átlagos cipő középtalpa. A gyártó, jelen estben a Scarpa különböző sűrűségű EVA habanyagot használ, így biztosítva a komfortot és a menetdinamikát.
Az EVA előnye, hogy könnyű és alacsony sűrűségű, hátránya, hogy kevésbé ellenáll a fizikai hatásoknak, sérüléseknek, illetve az idő múlásával és a folyamatos terheléssel hamar elveszíti a rugalmasságát és stabilitását (intenzív használat mellett 6 – 12 hónap) úgymond összeesik az anyag és már nem lesz képes azt a dinamizmust nyújtani, amit elvárnánk tőle.
Létezik az EVA anyagból egy módosított úgynevezett mikroporózus EVA, ami már sűrűbb, így jobb a kopásállósága, viszont alacsonyabb lesz a rugalmassága dinamizmusa.
PU
A PU (poliuretán) egy polimer, ami uretán rétegekből épül fel létrehozva a rá jellemző stabil struktúrát. A PU kiváló tulajdonságainak köszönhetően széles felhasználási körben elterjedt, ide tartozik a minket is érintő cipőkben használt középtalp is. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy hogyan épül fel a cipő talpa!
Ami a cipőgyártásban népszerűvé tette az a stabilitása, tartóssága és ellenállósága a környezeti hatásokkal szemben! A legelterjedtebben túracipőkben – bakancsokban, illetve utcai cipőkben használják.
A PU előnye, hogy tartósabb erősebb és stabilabb, mint az EVA, viszont jóval nehezebb és kevésbé dinamikus, rugalmas.
A PU – nak létezik egy megerősített változata a TPU (thermoplastic polyurethane) ami egy sokkal ellenállóbb és merevebb anyag, ami a cipőnek extra stabilitást, merevséget és kopásállóságot ad. Sok esetben a magashegyi bakancsok orr és sarok részébe integrálják, a hágóvas csatlakozási pontjához, de túra és sportcipőkben is sok szerepet kap a stabilitás, dinamizmus növelése érdekében.
Mindkét anyagtípusra jellemző, hogy tudnak különböző sűrűségű anyagokat előállítani attól függően, hogy milyen felhasználásra szánják.
MIÉRT VÁLIK LE A CIPŐ TALPA
A megfejtést a cipő középtalpában és annak anyagában, illetve az idő múlásában kell keresni. A bakancs középtalpa adja a cipő rugalmasságát – merevségét – ütéscsillapítását – keménységét, ami a kopó réteg (outsole) és cipő központi talprésze (insole) között található.
A középtalp szétesése, elporladása általában a PU anyagú talpakra jellemző, azért ezekre mert az EVA középtalpú cipők hamarabb összesnek, mint szétesnek, így hamarabb leselejtezzük őket.
A problémát a nedvesség középtalpba jutásába kell keresni, ez nem egy gyors folyamat és szemmel nem is látható, csak akkor vesszük észre amikor már megtörtént a probléma. Ahogy az idő múlásával a pára – nedvesség bejut az anyag részecskéi közé, az elkezdi lebontani annak kémiai felépítését, ezt a folyamatot „HIDROLÍZÍSNEK” hívjunk, és az eddig rugalmas anyag merevvé, később pedig porózussá válik, és szétporlad.
A hidrolízis egy természetes folyamat, ami az idő múlásával egyre erősödik és az anyag defektjéhez vezet, tehát a problémát nem az anyagban vagy annak minőségében kell keresni, hiszen ez minden hasonló anyagból készült termékre jellemző úgy, más iparágakban is (autó – kerékpár stb.) egy idő után itt is elöregszenek elfáradnak ezek az anyagok (szilentek, gyűrűk stb.). A hidrolízisen kívül az UV sugárzás, extrém meleg, hideg is hozzájárul az anyag idő előtti elöregedéséhez.
A Hanwag kutatásai kimutatták, hogy ez a folyamat általánosan 6 év után szokott bekövetkezni, az én esetemben ez 7 – 8 év volt (a bakancs egy új talp után még mindig jó, már 13 éve).
ELŐZZÜK MEG A BAJT
Ha teljesen megállítani nem is tudjuk a folyamatot, de azért ez az idő kitolható, ha megfelelően gondoskodunk a cipőnkről – bakancsunkról.
ÁPOLÁS
Az egyik legegyszerűbb és legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy megfelelően ápoljuk tisztítjuk cipőnket. Fontos, hogy egy nagyobb túra után, ahol sár és eső is volt, mindig tisztítsuk meg a cipőt, és hagyjuk természetesen megszáradni, utána pedig száraz helyen tároljuk. Sose rakjuk tűz, nyílt láng közelébe, és ne szárítsuk radiátoron!
TÁROLÁS
Lehetőség szerint próbáljuk száraz helyen tárolni, ahol nem éri direkt napfény és pára.
HASZNÁLAT
Sokan azt gondolják, hogy a középtalp hamarabb elkopik elporlad, ha sokat használjuk, pedig általában ennek az ellenkezője az, ami be szokott következni. Sok ismerősöm esetében volt az, hogy több hónap után vették elő a cipőt és vagy már akkor, vagy pár kilométer után esett szét a talp. Miért van ez? Az intenzív használat mellett a PU megtartja rugalmasságát, kiszorítja a víz molekulákat, így jóval később alakulnak ki azok a mikró repedések, amik elindítják az egész folyamatot. Sajnos ez a folyamat szabad szemmel alig észrevehető, mert a legtöbb esetben belülről indul, viszont pár dologgal tudjuk ellenőrizni a cipő középtalpát! Érdemes időről időre, főleg, ha már rég használtuk a bakancsukat, egy tompább tárgyal hosszan megnyomni a középtalp egy pontját, amivel a rugalmasságát tudjuk ellenőrizni, itt a nyomás utána az anyag vissza kell nyerje eredeti állapotát. Abban az esetben, ha az anyag már nem rugalmas, vagy kis darabok szakadnak ki belőle akkor minél előbb érdemes felkeresni a gyártó, vagy forgalmazó által javasolt műhelyt, ahol újra tudják talpaltatni. Ha nem az intenzív túrázók körébe tartozunk akkor, és nem túrázunk minden hétvégén, akkor érdemes a lábbelit néha a városba is felvenni, kicsit megjáratni, hogy kiszorítsuk belőle a nedvességet, rugalmas, száraz maradjon.
ÚJRATALPALTATÁS
Sajnos nem minden modellt lehet újra talpaltatni, általában a termék talpán vagy leírásában fel van tüntetve, hogy melyek azok a modellek, amiket talpaltatni lehet, (értem itt az eredeti talp – középtalpat) ezen kívül vannak olyan cipész módszerek, amikkel újra lehet talpaltatni, viszont sok esetben már nem az a talp és kopóréteg kerül vissza, ami eredetileg rajta volt, ez pedig meg tudja változtatni a cipő – bakancs tulajdonságait. Ha van rá mód és lehetőség érdemes a gyártó által javasolt műhelyeket, illetve olyan szakembereket felkeresni, akik ugyanolyan vagy hasonló középtalpat tudnak visszaragasztani.
Az én esetemben egy Hanwag Alaska Gtx -ről van szó, a középtalp kb. 7 – 8 év után adta meg magát, de kapott, egy az eredetivel megegyező PU VIBRAM FOURA mintázatú talpat PU középtalpat, és új körgumit. A bakancs most lesz 13 éves és még mindig tökéletesen teszi a dolgát.
Sok esetben bosszantó tud lenni, hogy akár egy újonnan vásárolt bakancs, ami sok évig állt nem a legoptimálisabb körülmények között, idő előtt ledobja a talpát, ez az utolsó méretekre kifutó kollekciókra szokott a jellemző lenni. Használt cipő esetében sem lehet tudni, hogy mennyit állt a cipő jó vagy rossz helyen, szóval ez mindig egy lutri, de szerencsénkre ma már nagyon sok a trekking kategóriában található bakancs talpaltatható.
Annak érdekében, hogy bakancsuk a legtovább bírja, érdemes a fentiekben leírt módszereket alkalmazni, rendszeresen ápolni – tisztítani, megfelelő helyen tarolni, hiszen, ha már kiadtunk ennyi pénzt egy bakancsért, akkor ne hagyjuk, hogy tönkre menjen, mert sokkal menőbb és környezetkímélőbb egy 10 éves bakancsban gyűjteni az élménykét, mint pár évenként újat venni, de azért tekerjünk fel 1 – 2 m „duct tapet” a kulacsunkra, túrabotunkra így nem érhet minket meglepetés!
Comments are closed.