IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK TÚRÁZOK SZÁMÁRA

IDŐJÁRÁS, MIT MIKOR ÉS HOGYAN, MIKOR ÉS MIKOR NE INDULJUNK NEKI!

Manapság az időjárás egyre inkább kiszámíthatatlan, ami még jobban meg tudja nehezíteni a túrázok életét, főleg, ha hosszabb több napos, vagy magashegyi túrát terveznek. Ezért is fontos, hogy tisztába legyünk az alapvető, időjárást befolyásoló tényezőkkel, úgy, mint a légnyomással, felhők típusaival, szél irányának változásával, villámokkal és frontokkal. Ezek ismeretével, illetve a meteorológiai előjelzések, és a környezeti változások figyelembevételével, már egy egész jó prognózist tudunk előre vetíteni, ami nagy mértékben megnöveli túránk sikerességét, illetve megóv az esetleges időjárási kockázatoktól is.

TERVEZZÜNK ELŐRE

Az egyik legfontosabb lépés egy komolyabb túra megtervezésénél, az előre gondolkodás, tervezés. Tervezzük meg az utunkat, számoljuk ki mi mennyi időt fog időbe venni, milyen terepviszonyok lesznek, milyen magasra fogunk menni, és ezek után vessük össze az adott régió időjárási viszonyaival, előrejelzésével. Mivel a meteorológiai előrejelzések eltérőek lehetnek, és viszonylag csak rövid időre 2 – 3 napra előre tudnak biztosat mondani, így érdemes több előrejelzést megnézni, és az alapján tervezni az utat.

MINDENRE LEGYÜNK FELKÉSZÜLVE

Én, ha olyan helyre megyek, ahol nagy eséllyel, gyorsan tud változni az időjárás, akkor mindig rosszabbra készülők, mint amit az előrejelzés mond, így biztos nem fog meglepetés érni. Magas hegyekben, több napos – hetes túrákon, szélsőséges éghajlati körülmények között ez fokozottan érvényes.  

Az előre tervezés fontos része, hogy készüljünk fel arra is, hogy a túra során valamilyen eszköz segítségével (barométeres GPS, okosóra, mobiltelefon), képesek legyünk az időjárási viszonyokról tájékozódni, vagy segítséget kérni időjárás szempontjából telefonon, interneten, ami majd segít megfelelő döntést hozni túra közben.

Az alábbi tényezőknek mindenképp nézzünk utána, és kövessük nyomon folyamatosan a túra során is, hiszen ezek fogják befolyásolni a túra kimenetelét, sikerességét.

• • Csapadék

• • Hőmérséklet

• • Szél

• • Felhőzet

MONDJUK NEMET

Egy rossz döntésen, vagy nem megfelelő felkészülésen akár az életünk is múlhat, de legfőképp a túra sikerességének kimenetele, ezért is fontos, hogy olyan döntést hozzunk, amik sem a saját, sem mások egészségét, életét nem kockáztatják. Ha azt látjuk a helyszínre érkezve, hogy az időjárás nem úgy alakul, ahogy az előrejelzés jósolta, akkor ideje mérlegelni, és inkább ne induljunk útnak, minthogy baj legyen belőle. Ezeket tapasztalatból mondom, hiszen kezdő koromban magam is többször hívtam mentést, ami nem a legkellemesebb dolog!

IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐK

FRONT

A front egy olyan határfelület, amely különböző tulajdonságú, légnyomású légtömeg találkozásánál alakul ki, amit rendszerint csapadék, szélirány és légnyomásváltozás kísér. A frontnak két nagy csoportja van a meleg és hidegfront.

MELEGFRONT

A melegfront esetebén a melegebb levegő a hideg légtömeg fölé emelkedik, és azt a hideg levegő folyamatosan emeli. A melegfront esetében a légnyomás mindig csökken és átvonulása után sem nagyon változik. A melegfront jóval lassabban mozog, mint a hideg, és nem okoz olyan hirtelen és erős időjárási változásokat, mint a hidegfront. A melegfrontra jellemző felhők a pehely (Cirrus), fátyolfelhő (Cirrostratus) amiből a legtöbb esetben a jól ismert laposan és hosszan elterülő réteges esőfelhő (Nimbostratos) fog kialakulni, ami gyakran több napos stabil csapadékkal párosul.

HIDEGFRONT

Hidegfront esetében a hideg levegő mozdul el és ékelődik be a meleg levegőrétegek közé, különböző instabil rétegeket létrehozva, ezáltal a hidegfront egy sokkal instabilabb, hevesebb kimenetelű légmozgás lesz, mint a melegfront. Hidegfront esetében, a szél viharossá válik, és erős záporok, zivatarok, és jégeső is ki tud alakulni, ilyenkor a légnyomás és a hőmérséklet mindig csökken, utána viszont a légnyomás ismét emelkedni kezd. A hidegfrontra jellemző felhőtípusok a gomolyfelhő (Cumulus) és a jellegzetes üllő alakú, nagy magasságokba kiterjedő zivatarfelhő (Cumulonimbus).

A hidegfronton belül még két típust meg lehet különböztetni attól függően, hogy milyen a függőleges légmozgás sebessége.

Elsőfajú légmozgás esetében a feláramló hideg levegő egy egyenletes, passzív légmozgást eredményez, ami egy kevésbé heves, a végén pedig a melegfrontra jellemző tulajdonságokkal bíró légköri változást okoz.

Másodfajú légmozgás esetében viszont a hidegfront előtt feláramló levegő sokkal intenzívebb, gyorsabb, ami keveredik a meleg levegővel, ezért itt az ingatag meleg légtömeg nagy és heves zivatarfelhők alakulnak ki.

FELHŐ

• • A víz a légkörben való körforgás során felhővé alakul, ezekből pedig légnyomástól széltől és hőmérséklettől függően különböző felhőtípusok alakulnak ki.

FONTOSABB FELHŐTÍPUSOK

• • Pehelyfelhő (Cirrus) nagy magasságokban képződő fehér, szürkés színű felhőréteg, amely jégkristályokból áll, csapadék nem jellemző rájuk, viszont gyakran a hidegfrontra utalnak.

• • Fátyolfelhő (Cirrostratus) nagy magasságban képződő vékony felhőréteg, alapját jégkristályok képzik, amely a legtöbb esetben sima és teljesen eltakarhatja az eget, sokszor jellemző rá a „halojelenség”

• • Alacsonyszintű rétegfelhő (Stratus) szürkés, ködre emlékeztető alacsonyan fekvő felhőréteg, amely szitáló esővel, köddel párosul.

• • Gomolyfelhő, párnafelhő (Altocumulus) szabályos kis gomolyokból vízcseppekből felépülő fehér, szürkés színű felhőréteg, amely 2500 – 4000 méteres magasságokban alakul ki. Néha szabályos párhuzamosan elhelyezkedő párnákra emlékeztető felhőbordákból áll. Gyakran hidegfrontok előtt figyelhető meg.

• • Réteges esőfelhő (Nimbostratos) sötétszürke – kékes szélesen elterülő, nagy nedvesség tartalmú esőfelhő, ami többnyire melegfrontokban fordul elő, ami több napig tartó csapadékot is hozhat magával.

• • Gomolyfelhő (Cumulus) az egyik leggyakoribb, fehér színű, vizet, párát, jégkristályokat is tartalmazó felhő, amely 600 – 3000 méteres magasságokban alakul ki, felfelé áramló légmozgások mellett.

• • Zivatarfelhő (Cumulonimbus) nagy magasságú, függőleges felépítésű felhő, gyakran üllő alakú formát felvevő, amely jelentős és változatos csapadékmennyiséget hordoz magában. Legtöbbször nyáron jönnek létre gomolyfelhők tovább fejlődéséből, vagy hidegfronti hatások révén.

Ezeknek a felhőknek az ismerete, felismerése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy túráink során megfelelő, biztonságos döntést tudjunk hozni, és elkerüljük az esetleges baleseteket. Mivel ezek a felhőtípusok mindenütt elfordulnak, érdemes hazai körülmények között túrázás közben is kémlelni az eget, így a jövőben több tapasztalattal indulhatunk neki a hosszabb és nehezebb túráinknak.

VILLÁM

A villám egy természetes légköri elektromos kisülés, ami legtöbbször a meleg és hideg levegő találkozásakor alakul ki, a villám felhő és felhő, illetve felhő és föld között is ki tud alakulni, átlagos áramerősségé 20 – 30000 amper között mozog, sebessége pedig 180 km/s.  A villám sajnos sok esetben maradandó sérüléseket, akár halált is tud okozni, ezért mihamarabb valamilyen menedéket kell keresni, főleg, ha szabad terepen vagyunk. Túra közben, ha kint vagyunk a természetben, nagyon sokszor nehéz olyan helyet találni, ami biztos védelmet nyújt, mint pl. egy menedékház, amin van villámhárító ilyenkor lent felsorolt teendőket kell észben tartani.

• • maradjunk távol mindenféle fém tartalmú tárgyaktól, pl. csúcskereszt, via ferráta sodrony

• • hagyjuk biztonságos távolságon (min. 30 méter) a túrabotunkat, hátizsákunkat, illetve mindent, ami fémet tartalmaz

• • kerüljük a magas pontokat, barlangok száját, magányos fákat

• • ha nagy csoportban vagyunk akkor távolodjunk el egymástól biztonságos távolságra

• • keressük meg a legalacsonyabb lapos területet és ott egy guggoljunk le kezünket a fülünkre rakva sarkunkat pedig össze érintve, vagy ha van valamilyen izolációs matracunk akkor arra guggoljunk rá

• •  kerüljük a vizeket, patakok, források közelségét

A villámlás sokszori velejárója a dörgés, ami egy biztos pont lehet arra, hogy megtudjuk milyen messze volt tőlünk a villámlás, ennek kiszámolására több módszer is van, én a villámlás után elkezdek számolni addig amíg hallom a dörgést, és ezt utána megszorzom 360 – nal ami a hang sebessége méter/szekundumban, így megkapom hogy hozzávetőlegesen hány méterre történt a villámlás. Ha 30 másodpercen belül jön a dörgés, akkor relatív közel van a villámlás is, ilyenkor nagyobb veszélynek vagyunk kitéve.

Ha a túra elején már ilyen jelenséggel találkozunk, akkor semmikép se induljunk útnak, ha pedig már túra közben ér minket a villámlás, akkor pedig az alábbi pontok szerint érdemes eljárni.

SZÉL

A szél kialakulásának és változásának rengetek oka van, de a választ itt is a légnyomáskülönbségben kell keresni. Számunkra a legveszélyesebb az, amikor, hegyi, magashegyi körülmények között tartózkodunk, hiszen itt a felerősödött szél jelentős hőmérséklet csökkenéssel is jár, és nagyban növeli a hipotermia kialakulását. Nagyon sok esetben a hidegfrontokat, nagy erejű széllökések is kísérik, amik magasabb régiókban tudnak kellemetlenséget okozni.  A szél sebességét a Beaufort – skálán mérik, ahol 0 – 40 km/h szelet az alapfokú viharjelzésbe sorolják, a 40 – 60 km/h szelet az elsődleges viharjelzésbe, a 60 – 120 km/h szelet pedig a másodlagos viharjelzésbe sorolják. Érdemes észben tartani, hogy tengerszinten, magasabb hőmérséklet mellett egy 40 -50 km/h szél kevésbé visel meg minket, mint 3000 méteren, mínusz fokokban, ahol akár perecek alatt is fagyási sérüléseket is el lehet szenvedni.

Ha olyan helyre megyünk, amiről tudjuk, hogy szeles, vagy szélcsatornák futnak keresztül rajta, akkor erre készüljünk fel előre, megfelelő ruházattal és felszereléssel.

PÁRATARTALOM

A páratartalom tulajdonképpen a minket körülvevő levegőnek a nedvességtartalma. A páratartalmat százalékban adják meg, és elvileg nem lehet több mint 100 % hiszen ilyenkor eléri a maximális 100 % relatív páratartalmat, ami fölött kicsapódik és ismét csapadékká válik. Az ideális páratartalom 40 – 60 % között szokott mozogni, e fölötti érték már kezd megterhelő lenni az emberi szervezet számára, ami leginkább a tüdőnket, légzésünket és a bőrünket befolyásolja.  A magas páratartalom általában olyan helyen lép fel, ahol magas a hőmérséklet és nagy a levegő páratartalma, ezek többnyire trópusi, szubtrópusi helyeken fordulnak elő. Aki még nem tapasztalt ilyen annak furcsa érzés lesz, számomra is elég megterhelő volt! Magas páratartalom mellett a szervezetünk nehezebben tudja lehűteni magát, így folyamatosan izzadunk, és úgy érezzük, hogy nehezebben veszünk levegőt. Ilyenkor fontos a sok folyadék bevitele és a rendszeres pihenők beiktatása. 

HŐMÉRSÉKLET

A hőmérséklet egy nagyon fontos tényező, ami nagy mértékben tudja befolyásolni a túránk kimenetelét, na de hogyan is változik a hőmérséklet? A hőmérséklet a tengerszint feletti magasság növekedésével folyamatosan csökken, amire sok más tényező is hat, úgy, mint a légnyomás, páratartalom, de nagyjából 100 méterenként, száraz levegőben 1 Celsius fokot, míg nedves levegőben 0.65 Celsius fokot csökken! Ez már 2000 méter szintkülönbség esetén akár 20 Celsius fok eltérést is mutathat, amire még rájöhet a szél „wind chill” hatása, ezért is fontos, hogy mindig legyen nálunk megfelelő ruházat és felszerelés.

VÉGSŐ DÖNTÉS

Ahhoz, hogy meghozzuk a végső, jó döntést, sok tapasztalat rutin, és az időjárási tényezők magas szintű ismerete szükséges. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor eleinte érdemes tapasztaltabb túrázókhoz, túra vezetőkhöz csatlakozni, akik már jártak az adott terepen, és megfelelő tudással és ismerettel rendelkeznek ahhoz, hogy jó döntést tudjanak hozni. Ezek a túrák lesznek a tanuló túrák, ahol, ahol érdemes a tapasztaltabbakra hallgatni, megfogadni a tanácsaikat, mindeközben pedig járjunk nyitott szemmel, és kövessük nyomon az időjárás változását.

Ha egyedül vágnánk neki egy túrának, mindig mérlegeljünk, legyünk tisztába a képességeinkkel, hiszen a hegyre nem csak fel kell jutni, hanem le is kell jönni. Ha bármi téren bizonytalanságot érzünk magunkban az időjárás terén, akkor inkább halasszuk el a túrát, és várjunk addig amíg stabil, megfelelő körülmények lesznek.

Sajnos sok baleset származik a felkészületlenségből, abból, hogy nem vesszük figyelembe az időjárási tényezőket, és mindenre fittyet hányva, hiányos felszereléssel, és öltözetben vágunk neki egy nagyobb kockázatú útnak, ilyenkor szoktak bekövetkezni a már jól ismert balesetek, tragédiák!